Oroszország és FÁK országok klub

Oroszország és FÁK országok klub hírei

Nyomozás a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása miatt

2006-os hír volt, hogy megválik legnagyobb oroszországi ingatlanától a magyar állam.

A moszkvai Kereskedelmi kirendeltség (Kerki) belvárosi épületének tervbe vett eladását a Külügyminisztérium azzal indokolja, hogy a

17 ezer négyzetméteres ingatlan

nem működtethető gazdaságosan. Az itt irodát bérlő huszonegy magyar cégnek októberre el kell hagynia az épületet.

Az eladásra szánt nagy értékû magyar ingatlan Moszkva belvárosában

Az épület Moszkva belvárosának igen előnyös helyén fekszik. Az önmagában is nagy értéket jelentő teleknek azonban a magyar állam nem tulajdonosa, csak térítésmentes bérlője. Az új tulajdonosnak a föld megvásárlásáról vagy a bérleti díjról már Moszkvával kell egyezkednie.

A magyar állam tulajdonában lévő oroszországi ingatlanok - a nagykövetség, a konzulátus, a Kerki, valamint a Kulturális Intézet - státusát egy 1973-as kormányközi megállapodás rögzíti. (Ennek módosítása nélkül a Kerki nem is adható el.) A közép- és kelet-európai állami ingatlanok helyzetének áttekintéséről Budapest nyilvános kormányhatározatban döntött. A Kerki épülete zárt tárgyalás keretében talál majd vevőre. Ez megfelel a Kincstári Vagyoni Igazgatóság előírásainak, amely alapján a Külügyminisztérium megválik az ingatlantól.

Ügyészségi nyomozás indult a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének tavalyi eladása miatt. A nyolcmilliárd forintosra becsült ingatlant 3,5 milliárdért vehette meg egy bizonytalan tulajdonosi háttérrel rendelkező luxemburgi offshore cég . A pályázat körülményeit az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is kifogásolta.

Nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének eladása miatt, jelentette a Független Hírügynökség.

A történetet az Origo tárta fel. Kutatásaik szerint az eladás gyanús körülményei a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellenőrző bizottságának is szemet szúrtak. A vizsgálat megállapításai szerint az épület eladásának szinte minden lépése zavaros volt, a dokumentációja pedig ellentmondásos.

Az ügyletet az Állami Számvevőszék is kifogásolta, a Külügyminisztérium pedig belső vizsgálatot folytatott, bár ez utóbbi eredménytelenül zárult.

Az Origo nem létező előszerződésekről, gyanús jegyzőkönyvekről, indokolatlan zártkörű pályáztatásról ír. Ez utóbbin vehetett részt az a luxemburgi tulajdonú cég, a Diamond Air, amely végül áron alul juthatott hozzá az ingatlanhoz. Az Origo értesülései szerint a Diamond Air képviselői kivételezett helyzetben voltak a pályáztatás során, jogosulatlan előnyt élvezhettek a többi pályázóval szemben.

A Magyar Rádió jelentése szerint az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított eljárást. Azt kívánják kideríteni, hogy a vagyonkezelők mulasztottak-e, keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, mekkora.

Ha bűncselekményre derül fény, a felelőst is meg kell találni.

index.hu/ inforádió

Nyolc hónap eltéréssel két szerződésben is eladta a kormány az egykori moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületkomplexumát. 2008 márciusában egy luxemburgi offshore cég vette meg többemeletes épületet 3,5 milliárd forintért, majd a kabinet novemberben is kiírta a pályázatot az értékesítésre. A győztes ugyanaz a cég lett, ugyanakkora összegért.

A műszaki állapota, és rossz kihasználtsága miatt adta el a kormány 2008-ban a Moszkva belvárosában egykor működött kereskedelmi kirendeltség épületét. Mint kiderült, kétszer. Már 2006-ban kormányhatározat született arról, hogy a kabinet eladja az épületet. Faller Jenő külügyi szakállamtitkár a parlament külügyi bizottsága előtt azt mondta, az adásvétel azonban csak 2008-ban jött létre.

"Az MNV Zrt. zárt körű pályázatot hirdetett, amelynek a győztese a Diamond Air luxemburgi bejegyzésű cég lett. A külügyminisztérium irattárában két szerződésmásolat található. Egy 2008 március 14-i, és egy november 5-i keltezéssel. Mindkettő ugyanarra az ingatlanra vonatkozik, és azonos vételárat tartalmaz" - mondta.

Az összeg 23 millió 700 ezer dollárt vagyis akkori árfolyamon számítva több mint 4 milliárd forint, a kormány viszont 3,5 milliárd forintért adta el az ingatlant. Az InfoRádió birtokába került 2008 márciusi szerződésben azonban utalás található arra, hogy a kormány már előleg gyanánt megkapott 2,5 millió dollárt. Ezt viszont mindenki tagadja. Korábban nem is volt szerződés, csak 2005-ben egy szándéknyilatkozat az eladásról. Ez alapján viszont nem lehet átutalni 2,5 millió dollárt semmilyen jogcímen. A lényeg viszont, hogy a vagyonkezelő 2008 novemberében kiírt egy pályázatot a márciusban már eladott épület értékesítésére. A pályázat ismét zárt volt, a győztes ugyanaz lett, és a vételár is ugyanennyi volt.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a kormány utólag papírozta le a korábbi törvénytelenségeket: "Az a következtetés, amit önök levontak, hogy semmilyen vizsgálatot a külügy, senki ellen nem indít, mert a minisztérium semmiért nem felelős, így messziről megállapítható, hogy ez a felelősség elkenése. A Külügyminisztérium megpróbálta elkenni az ügyeket, és utólag lepapírozni a törvénytelen ügyleteket."

A Heti Válasz által megkeresett moszkvai ingatlantanácsadó cég szerint az állam piaci áron legalább 8 milliárd forintot kaphatott volna a belvárosi épületért, tehát Magyarország a lap szerint legjobb esetben is 5 milliárd forintot bukott az üzleten. A vevő, aki jól járt, nem ismert, a luxemburgi offshore cégnek ugyanis újabb offshore cégek a tulajdonosai. Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet szerint egy orosz milliárdos állhat a háttérben, de a magyar felelősöket is jól mutatja, hogy a kormány 2005-ben a lehető legmagasabb szinten tárgyalt az ingatlan eladásáról. Az ügyészség jelenleg is nyomoz az ügyben, és vizsgálja a vagyonkezelő tavalyi tevékenységét is.

Nagy Tamás

A Külügyminisztérium állásfoglalása a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének értékesítéséről

Az épület a kereskedelmi kapcsolatok korábbi, intenzív szakaszában, 1982-ben épült, amikor a külkereskedelem még állami monopóliumként működött.

A 2000-es évek elejétől kihasználtsága alacsony volt, fenntartása jelentős ráfordítást igényelt, és összességében nem felelt meg az egységes külképviseleti hálózathoz fűződő kormányzati követelményeknek. Emiatt felmerült az épület értékesítésének lehetősége. 2005-ben megkezdődött a Moszkvában található három, állami tulajdonban lévő, egyenként rendkívül nagy, kihasználatlan ingatlan racionalizálására irányuló koncepció kidolgozása. 2005 végén a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) utasítást adott a moszkvai nagykövetnek az értékesítési tárgyalások megkezdésére. A fentieket tükrözi az ebben az időben keletkezett vételi ajánlat adásvételi szerződés formájában, amely nem került aláírásra. Az ingatlan korlátozottan volt forgalomképes, mivel a földterület orosz állami tulajdonban volt. Emiatt az épületet a kétoldalú kormányközi megállapodás alapján csak az orosz partner egyetértésével lehetett értékesíteni harmadik fél számára.

Az épület a magyar állam tulajdonát képezte, amelynek képviselője a KVI, illetve jogutódja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A Külügyminisztérium az ingatlan vagyonkezelője volt. Az épületben a mindenkori gazdasági-kereskedelmi tárca felügyelete alatt magyar külkereskedelmi vállalatok tevékenykedtek, valamint egy szálloda is működött.

A kormány 2006. április 4-i határozatában döntött az ingatlan értékesítéséről. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a korlátozott forgalomképességnek megfelelően zártkörű pályázatot hirdetett, amelynek nyertese a Diamond Air S.A.R.L. (Luxemburg) lett. A Külügyminisztérium irattárában két szerződés-másolat található 2008. március 14-i és november 5-i keltezéssel, mindkettő ugyanarra az ingatlanra vonatkozik, és azonos vételárat tartalmaz. A második szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezte vélhetően azért, hogy összhangban legyen az 1973-as kormányközi egyezménnyel, mivel az első változat e tekintetben hiányos volt.

Az MNV Zrt-nél folytatott Állami Számvevőszéki vizsgálathoz kapcsolódóan Balázs Péter miniszter a Külügyminisztériumban vizsgálatot rendelt el. Ennek főbb megállapításai a következők: az érdemi döntéseket az ügyben a vagyontörvény értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozta, a tranzakcióval kapcsolatban a Külügyminisztérium számláján semmilyen pénzmozgás nem történt.

Tekintettel arra, hogy a Külügyminisztérium az értékesítésben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi utasításainak megfelelően, végrehajtóként járt el, a minisztériumban az egész értékesítésre vonatkozóan csak a Külügyminisztériumot közvetlenül érintő dokumentumok és iratok lelhetők fel. Ezekből az értékesítés folyamatának egésze nem ítélhető meg, számos lépés dokumentációja hiányzik. Annak érdekében, hogy az egész folyamatról a döntéshozók és a közvélemény számára, tiszta, átlátható kép születhessen, a Külügyminisztérium az irattárában fellelhető összes dokumentumot, továbbá a Belső Ellenőrzési Osztályának jelentését megküldte az Állami Számvevőszéknek.

(2009. december 8.)

Címkék: kirendeltség korrupció külügyminisztérium magyar kerskedelmi moszkva panama veres