harminchét ember meghalt, külföldi áldozatokról nem tudni. A hatóságok szerint nők voltak az öngyilkos merénylők, az ügyészség terrorcselekménynek minősítette a történteket. A moszkvai közlekedés lebénult. Az orosz fővárosban 2004-ben már elkövettek terrorakciót a metróban, akkor negyven ember vesztette életét.

Két robbanás történt hétfőn a reggeli csúcsforgalomban  Moszkva belvárosában a metróban. Az MR1-Kossuth Rádió tudósítója úgy tudja, harminchét halálos áldozat van, az ügyészség szerint a két merénylet harminchat embert ölt meg, és legalább hetven sebesültet szállítottak kórházba, az áldozatok között több gyerek is van. A külügyminisztérium közlése szerint életét vesztette két, Örményországból érkezett, ideiglenes moszkvai bejelentővel rendelkező személy. A merényleteket moszkvai idő szerint hétfőn délig egyetlen szervezet sem vállalta magára.

Terrorcselekmény volt

Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott. Az egyik merényletet a Lubjanka metróállomáson követték el, amely közvetlenül az FSZB székháza közelében van. A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását. A fővárosi rendőrségnél megerősített szolgálatot rendeltek el. Az ügyészség terrorcselekménynek minősítette a történteket. Az orosz vezetés rendületlenül folytatja a terrorizmus felszámolását célzó irányvonalát, s ezt a harcot rendületlenül végigviszi - jelentette ki  Dmitrij Medvegyev orosz államfő egy rendkívüli tanácskozáson, amelyen az érintett intézmények és hatóságok vezetői számoltak be a történtek következményeiről.

Támogatás az áldozatok családjainak, keddre gyásznapot hirdettek

Vlagyimir Putyin nem kételkedik abban, hogy az illetékes szervek mindent elkövetnek a moszkvai metrórobbantásokat kitervelő terroristák elfogására, s hogy a felelősöket meg fogják semmisíteni. A kormányfő Krasznojarszkban szörnyű következményekkel járó, különösen aljas bűncselekménynek nevezte a merényleteket. Putyin utasítást írt alá, amelynek értelmében a halálos áldozatok családjainak a kormány több mint 300 ezer rubelt - mintegy kétmillió forintot - utal ki, s utazását megszakítva visszaindult Moszkvába. Jurij Luzskov moszkvai polgármester keddre gyásznapot hirdetett Moszkvában, s Kirill pátriárka gyászistentiszteletet tartott az áldozatok emlékére.

Nők voltak a merénylők

A moszkvai polgármester szerint nők követték el a két öngyilkos merényletet, és ezt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is megerősítette. Jurij Szjomin moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak, a szerkezetek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy a metróban lévő biztonsági kamerák felvételeinek tanúsága szerint a két "sahidkát" (öngyilkos merénylő nőt) egy-egy asszony kísérte, ellenük körözést adtak ki. Az áldozatok számáról eltérő adatokat közölt a polgármester, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, valamint a mentőszolgálat. Alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.

Nem tudni magyar áldozatról

A moszkvai magyar nagykövetségen Fendrik László főkonzul elmondta: érdeklődött az illetékes szerveknél, hogy nincs-e magyar állampolgár az áldozatok között, de egyelőre azt a választ kapta, hogy még egyáltalán nem tudnak esetleges külföldi áldozatokról. A moszkvai magyar nagykövetség felvette a kapcsolatot a hétfői metrórobbantások kapcsán az orosz külügyminisztériummal és a rendkívüli helyzetek minisztériumával is, amelyek egyelőre nem tudnak külföldi áldozatokról - közölte a külügyminisztériumi szóvivő. Mátrai Zsuzsa hozzátette, hogy a fejleményekről folyamatosan tájékoztatják majd a közvéleményt. Malajzia moszkvai nagykövetsége bejelentette, hogy két malajziai állampolgár könnyebben megsérült.

Megbénult a közlekedés

A moszkvai közlekedés továbbra is gyakorlatilag bénult állapotban volt moszkvai idő szerint délelőtt tizenegy óra körül, vagy három órával az első robbantás után, noha a közlekedési vállalat nagyon sok külön buszjáratot állított be, s a tömegközlekedési eszközök a lezárt részeken is közlekedhetnek. A metró működő részein példátlanul kevés az utas, a merénylet híre miatt nagyon sokan nem indultak el a munkába. A mobilhálózat nem sérült meg, csak túlterhelt, de lelassult az internetszolgáltatás is. A rendkívüli helyzetek minisztere felszólította a moszkvaiakat, hogy sms-ben próbálják tisztázni esetleg érintett családtagjaik helyzetét, mivel a mobil hálózatban telefonálni nagyon nehéz, de a szöveges üzenetek némi késéssel ugyan, de eljutnak a címzettekhez.

A nyomok a Kaukázusba vezetnek?

A politológusok első nyilatkozatai szerint a merényletek célja az oroszországi helyzet destabilizálása. Alekszej Makarkin, a Politikai Technológiák Központja intézet igazgatóhelyettese szerint a merényletek mögött állók egyben kihívást intéztek az orosz fegyveres testületekkel szemben. Erre abból következtet, hogy a Lubjanka állomás a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) épületénél van, és úgy vélte, a legvalószínűbb, hogy a nyomok a Kaukázus északi részére vezetnek majd. Mások úgy vélték, a merényletek az észak-kaukázusi szélsőségesek bosszúja azért, mert az utóbbi hetekben a mozgalom több vezető személyiségét likvidálták a szövetségi erők. Julija Latinyina neves újságíró, a kaukázusi helyzet alapos ismerője az Eho Moszkvi rádió műsorában úgy vélte, a merényleteket a szélsőségesek nem valami ellen követik el, hanem az általuk alapítani kívánt kaukázusi iszlám állam érdekében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kaukázusi tettes nem jelenti automatikusan, hogy csecsen, sőt, az ilyen szélsőséges mohamedánok által szervezett robbantásokat nagyon ritkán hajtják végre csecsenek.

A NATO-főtitkár az EP elnöke és az USA is elítélte a merényletet

A NATO főtitkára és az Európai Parlament (EP) elnöke nyilatkozatban ítélte el a merényleteket. Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy az ilyen terrortámadásokat semmi sem igazolhatja. Rasmussen részvétét nyilvánította az áldozatok családjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt. A NATO - hangsúlyozta - továbbra is elkötelezett amellett, hogy együttműködjön Oroszországgal a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Elítélő nyilatkozatot tett közzé Jerzy Buzek, az EP elnöke is. Ő is azt emelte ki, hogy a polgári személyek ellen tudatosan elkövetett terrorcselekményeket semmivel sem lehet mentegetni. Buzek az Európai Parlament nevében minden lehetséges támogatást felajánlott az orosz hatóságoknak a vizsgálathoz és a tettesek igazságszolgáltatás elé állításához. Elítélte Barack Obama amerikai elnök is a robbantásokat, és részvétét fejezte ki az orosz népnek. Az amerikai nép Oroszország népével együtt áll szemben az erőszakos szélsőségességgel és a gyalázatos terrortámadásokkal - állt a washingtoni Fehér Ház közleményében.