Milyen ma Oroszországban a nők helyzete?

Oroszországban a mai napig jellemző a férfi uralmú társadalom. A férfiak domincenciája érvényesül a családi, a munkahelyi és az üzleti életben egyaránt. Ritkaság, hogy egy férfi segítsen a feleségének a háztartásban. Ha van autó a családban, akkor azt biztosan a férfi vezeti. A nők is teljes állásban dolgoznak, a napi munka után pedig zsúfolt, télen fűtetlen tömegközlekedési eszközökön zögykölődve nem ritkán órákat töltenek utazással és bevásárlással. Nehéz szatyrokkal megpakolva és kimerülten térnek haza a munkából, miután még rájuk vár a főzés és a házimunka. Ez szintén nem egyszerű feladat, hiszen az átlag orosz háztartásból hiányoznak a korszerű háztartási gépek, a félkész ételek pedig megfizethetetlenek. Egy átlag orosz nőnek tehát nem sok ideje jut pihenésre, szórakozásra, nemigen jut el étterembe, színházba.

Mennyire igaz az a közhiedelem, hogy az orosz nőkből azért válik odaadó feleség, mert nem izgatja őket a karrier, kielégíti őket a boldog családi élet, az anyaság?

Oroszországban a nők többségének egyszerűen nincs választási lehetősége: a gazdasági helyzet rákényszeríti a nőket, hogy dolgozzanak. Annak ellenére, hogy a nagyon sok nő is végez egyetemet, a karrier lehetőségeik igen korlátozottak. Ha valaki végiglapoz egy orosz hirdetési újságot, megfigyelhető, hogy az állások 90%-ába férfiakat keresnek. Az, hogy csakis férfiakat jelentkezését fogadják el egy meghirdetett állásra nem számít diszkriminációnak. Előbb már említettem a férfiak dominenciáját, nos ez érvényesül az előrejutás és a fizetések terén is. Nem ritka, hogy egyetemi végzettségű nők csak titkárnőként tudnak elhelyezkedni, és a családjuk, otthonuk sokkal több örömet jelent számukra, mint munkájuk. Valójában a nőknek eleve esélyük sincs a karrier építésre, tehát én inkább azt mondanám, nem is tudják, érdekli-e őket a karrier. Sok nő számára valóban kecsegtető lehetőségként hangzik, hogy főállású anyaként, feleségként éljen.

Te mit csináltál Oroszországban, mielőtt eljöttél?

Pszichológia szakon végeztem az egyetemet, majd egy posztgraduális képzést, marketing és reklám területen. Néhány évig a kereskedelemben, majd a reklám és marketing területén dolgoztam. Mivel viszonylag jól megtanultam angolul - az orosz nőknek csak kb. 10%-a beszél jól angolul - , ezért valamennyire kiváltságosnak érezhettem magam, tehát ottani viszonylatban jó állásaim voltak.

Hogyan lettél nyugati feleség?

Bár soha nem okozott számomra gondot, hogy magamra vonjam a férfiak figyelmét, mégsem sikerült társat találnom a saját hazámban. Már 29 éves voltam, és éreztem, hogy az igényeim évről évre csak nőnek, az esélyem pedig, hogy megtaláljam azt a férfit, aki számomra megfelelne, ugyanolyan gyorsan csökken. Egyszerűen nem találkoztam olyan férfivel, akihez el tudtam volna képzelni, hogy hozzámenjek, ha pedig valaki végre megtetszett, kiderült, hogy az illető már nős. Szóval 29 évesen még ''single'' voltam, ami igencsak szokatlan dolog Ororszországban. Rettenetesen éreztem magam, amikor összefutottam ismerőseimmel, volt osztálytársaimmal, és nekem szegezték a kérdést: - Férjhez mentél már (végre? - ezt csak gondolatban tették hozzá)
Szóval, szép lassan megérlelődött bennem az elhatározás, hogy megpróbáljam a társkeresést az országhatárakon kívül. Tulajdonképpen már 26 éves korom óta folyamatosan foglalkoztatott a gondolat, de el kellett telnie néhány évnek, amíg tényleg rászántam magam, és bejelentkeztem egy nemzetközi ügynökséghez.

Hogyan sikerült végül házastársat találni?

Röviden annyit mondhatok, hogy a hirdetésem nagyon sikeres volt, Több mint 250 férfitól kaptam levelet, az egész világból, a levélírók 80%-a amerikai volt. Mivel sokkal inkább partnert kerestem, mint célországot, úgy alakult, hogy végül egy dél-afrikai férfi hódította meg a szívem. Összeházasodtunk, azóta itt élek ebben a gyönyörű országban.

Férjednek hogyan jutott eszébe, hogy éppen Oroszországban keressen feleséget?

Furcsán hangozhat, de valójában az autóját akarta eladni, és az árakat nézegette egy online hirdetési újságban. Az apróhirdetéseket böngészve feltűnt neki, milyen sok orosz nő hirdeti magát, hogy férjet keres külföldön. Furcsállotta a dolgot, és utánakeresett az interneten, vajon mi lehet az oka annak, hogy ezek a szép hölgyek külföldön kerenek maguknak társat, és persze az is érdekelni kezdte, milyenek lehetnek az orosz nők valójában. Mindaz amit olvasott, csak tovább csigázta az érdeklődését, olyannyira, hogy úgy döntött, ő maga is megpróbálja a keresést. Ennek során találtunk egymásra.

Mennyire jellemző az orosz lányokra az elhatározás, hogy meghirdessék magukat a nemzetközi társkersőkben?

Én azt hiszem, nincs olyan lány Oroszországban, akinak életében legalább egyszer ne fordult volna meg a fejében a gondolat: milyen jó volna egy külföldihez hozzámenni! Más kérdés, hogy hányan lépnek a tettek mezejére, és teszik be a lábukat valamelyik közvetítő irodába. Természetesen a házasságközvetítők is megteszik a magukét, hiszen üzleti érdekük, hogy minél több szép fiatal lány legyen az adatbázusikban, tehát a reklám hatására is sokan elcsábulnak. Az ügynökségek természetesen válogatnak a jelentkezők közül, a fényképes katalógusokba, így az interneten is megtalálható ügynökségek weboldalaia csak a legszebb lányok kerülhetnek be. Ezekkel a nyitó oldalakkal aztán könnyű felkelteni a férfiak érdeklődését.

Hozzáférnek-e ezek a lányok az internethez, és ha nem, hol adják fel hirdetéseiket? Amíg Oroszországban éltél, volt-e otthon vagy a munkahelyeden internet hozzáférésed?

Oroszországban egyáltalán nem jellemző az otthoni internet használat, hiszen kevés számítógép van a háztartásokban. Az online hirdetőkben látható hölgyek többsége a városi házasságközvetítőkben, vagy a nemzetközi társkeresők helyi kirendeltségi irodáiban jelentkezik. A kitöltött kérdőíveket operátorok viszik fel az online rendszerekbe. A hirdetésekre reagáló férfiak emailjei is a közvetítő irodán keresztül jut el a címzettekhez, de vannak olyan irodák, ahol van lehetőség arra, hogy a hölgyek is írogassanak emaileket, bár ma még sokan idegenkednek ettől. Amíg Oroszországban éltem, soha nem használtam az internetet, nem ismertem az emailt sem. Idekint hamar belejöttem, sőt, ma már mintegy a weben , itthonról dolgozom, a honlap tartalmának fejlesztésével, és házasságközvetítést segítő szolgáltatások szervezésével foglalkozom.

Honlapod mozgatórugója láthatóan az a cél, hogy segítsd az orosz nők és nyugati férfiak egymásra találását. Az orosz feleséget kereső férfiakat részletes tanácsokkal látod el arra vonatkozóan, mely társkeresőkhöz fordulhanak bizalommal.

Igen. Az orosz feleségtalálás forró téma nyugaton, főként az USA-ban. Ma már a legtöbb férfi az interneten kezdi a keresést, és ha csak véletlenszerűen indul el, könnyen szerencsevadászok csapdájába eshet. Mivel az orosz nők iránti kereslet óriási, ezért ezt a célcsoportot nagyon sok vállalkozás célozza meg, melyek között akadnak szélhámosságok is.

Ezek szerint a web-oldalakon megjelenő fényképes hirdetések egy része nem is valódi?

Egy évvel ezelőtt erre a kérdésre még határozott nemmel feleltem volna. Sajnos mára már megbizonyosodtam róla, és ezt honlapom olvasóinak visszajelzéseiből is tudom, hogy a megbízható ügynökségek mellett feltűntek az interneten a szélhámos szerencsevadászok. Módszerük a következő: szép arcú modellekről egy stúdióban fényképeket készítenek. Egy-egy modellről akár több kép - személyi adatlap - is készülhet: különböző sminkkel, parókával, öltözékkel variálva. A fotókat katalógusokba rendezik, melléjük hitelesnek tűnő bemutatkozó oldalakat kreálnak, majd eladják a ''férjet kereső orosz hölgyek'' email címeit, jó áron. A megadott email címre beérkező levelere az előre megírt válaszokat autoresponderek küldik el a reménykedő ügyfélnek, aki majd csak egy idő után jön rá - ha rájön, hiszen hiheti azt is, hogy a hölgy nem kívánt vele több levelet váltani - csalás áldozata lett.

Hogyan lehet megkülönböztetni a megbízható szolgáltatásokat a szélhámosoktól?

Honlapomon is közzéteszem az ajánlott ügynökségek listáját. Csak azokat ajánlom, melyek már évek óta sikeresen működnek. Ellenszenves design-ja ellenére megbízható szolgáltatás a aprettywoman.com, még régebben van a piacon a loveme.com, amely a közvetítés mellett oroszországi utazásokat is szervez. Partnerként ajánlom ezeket az online ügynökségeket, de orosz nagyvárosokban működő, nem internetes házasságközvetítőkkel is tartom a kapcsolatot, és megrendelésre ezekhez is eljuttatom az érdeklődő urak adatait.

Szolgáltatásaidhoz kapcsolva ingyenes tanácsadást is kínálsz. Melyek a leggyakrabban felmerülő kérdések?

Sokan feszegetig a korkülönbség kérdését. Tény, hogy az orosz nők nem szívesen ismerkednek velük egykorú férfiakkal, igénylik az 5-15 évnyi korkülönbséget. Ezen felbátorodva sok 60 év feletti férfi is szeretne fiatal huszonéves feleséget találni. Azt szoktan tanácsolni, hogy bár vannak példák nagy korkülönbség ellenére is boldog párokra, sokkal gyakoribb, hogy ilyen esetekben a házasság nem tart tovább két évnél. Ez az az időtartam ami az USA-ban a zöldkártya megszerzéséhez kell. Alapvetően azt tanácsolom mindenkinek, hogy barátot, és embert lásson meg a másikban, őszintén és szerettel közeledjen, hiszen a hosszan tartó házasság alapja a kölcsönös megértés. Lehet, hogy a külföldi állampolgárság vonzóbbá teszi a nő szemében férfit, de nem biztos hogy ez elég a sikeres házassághoz.

Mire számíthatnak az újdonsült férjek, milyenek az orosz nők, vajon mennyiben mások, mint a nyugati társaik?

Alapjában véve az orosz lányok, asszonyok is olyanok, mint a nők a világon mindenhol: szeretnek vásárolni, beszélgetni, szépítkezni. A fő különbség talán abban van, hogy az elszenvedett megpróbáltatások miatt sokkal több mindent elviselnek, toleránsabbak, türelmesebbek, mint nyugati társaik. Mivel egy függőségre épült táradalomban nőttek fel, alkalmazkodóbbak és ragaszkodóbbak. Az orosz nőkben nem merül fel a ''Ki az úr a házban?'' kérdés. Tudják, hogy a jó házasság úgy működik, hogy a férfi a kormányos, de a hajót a feleség tartja a tenyerén.

A honlapodon azt írod, az oroszok nagyon szeretik az hazájukat. Büszkék arra, hogy a Föld legnagyobb országának lakosai. Hogyan vagy Te ezzel, nem érzel honvágyat?

A családom és a barátaim hiányoznak, de az ország egyáltalán nem. Utoljára tavaly nyáron voltam ''otthon''. Egyre inkább idegennek érzem magam ott, és ma már elbizonytalanodom, hogy mit is nevezzek az otthonomnak. Legutóbbi oroszországi látogatásomkor már más szemmel néztem mindent, egyszerűen nem fogtam fel, hogyan tudtam éveken át annyi mindent tolereálni. Egyre kevesebb a közös bennem és az Oroszországban élő ismerőseimben. Néhányukon látszott, hogy irigyelnek, és mintegy önigazolásképpen éreztették velem, hogy sajnálnak. Az is igaz, hogy lelkem mélyen orosz vagyok, és is az maradok örökre, de nem szeretem az országot, ahova születtem. Valahogy úgy vagyok vele, mint egy anya a bűnöző fiával. Sajnálom az oroszokat - intelligens, olvasott, okos, és jó humorú emberek, sokkal jobb sorsot érdemelnének! Több külföldre házasodott asszonnyal is beszéltem erről az érzésről, és mindannyian ugyanazt mondták: Visszamenni Oroszországba? Soha!