Oroszország legnagyobb bankja, a Szberbank 187 millió dolláros hitelcsalást leplezett le. Több mint 180 millió dollárt próbáltak sikkasztani a bank alkalmazottai és ez közel sem az egyetlen ilyen eset.

A tranzakciókat 2006 júniusa és 2007 júliusa között bonyolították le; a bank kedden kiadott közleménye szerint a „szervezett bűnözői csoportot” feltehetően volt Szberbank-alkalmazottak is segítették.

A gazdasági minisztérium korábban, de szintén kedden azt közölte: alapos a gyanú, hogy az egyik Szberbank-fiók vezetői 109 millió dollár és 52 millió eurót sikkasztottak el. A bűncselekményekben a bank biztonsági szolgálatának munkatársai is cinkostársak voltak.

 A legnagyobb orosz bank, a Szberbank egyik moszkvai fiókjának alkalmazottjait sikkasztással vádolják, miután fényt derítettek a hatóságok arra, hogy összesen 109 millió dollár és 52 millió euró értékben próbálták a bank pénzét kicsalni - írja a Kommerszant. A szervezkedésben a fiók vezetője is részt vett.
 
Ez nem az első eset, hogy a Szberbank munkatársait tetten érik: július elején egy nyugat-szibériai fiók alkalmazottját tartóztatták le, mikor 250 millió rubelt (1,5 milliárd forint) próbált sikkasztani, a hatóságok azonban megtalálták az eltulajdonított összeget.
Tavaly a bank három magasabb rangú alkalmazottját érték tetten, miután fiktív dokumentumok alapján, hitel formájában utaltak át több mint 5 milliárd rubelt (30 milliárd forint).

napi.hu

Korábbi hír a bankból:

Növekedtek a Szberbank esélyei az Opel megszerzésére

Az amerikai General Motors amerikai konszern vezetősége bejelentette, hogy az Opel márka eladásáról a továbbiakban csak két potenciális vevővel tárgyalnak: a Szberbank–Magna orosz-kanadai konzorciummal és egy belga befektetési céggel. Az Opelt szintén megvenni kívánó kínaiak kiestek a tárgyalások következő fordulójából. Ugyanis be akarták zárni a németországi gyárakat és áthelyezni a termelősorokat magukhoz, Kínába. Ez ellen azonban szavát emelte az Opel szakszervezete és a német kormány is, amelyik követeli, hogy a cég jövőbeli tulajdonosa őrizzen meg lehető legtöbb munkahelyet. Az orosz Szberbanknak és kanadai partnerének közismerten nincs semmi kifogása ez ellen, azonban az Opelek gyártását be akarják indítani a Nizsnyij Novgorod megyei üzemben is.

Korábban közölték, hogy újabb ajánlatát a kanadai-orosz konzorcium állítólag ultimátum formájában terjesztette volna elő. Ezek szerint az Opel minden jogokkal egyetemben a Magnáé és Szberbanké lesz, vagy a két cég nem köt alkut. Egyelőre nem lehet tudni, hogy elhangzott-e ez ebben a formában a Szberbank és a Magna végleges ajánlatában. A helyzet bonyolítja, hogy a GM meg akarja tartani az Opel-részvények visszavásárlási jogát, aminek következtében a Magna már nem annyira vonzónak találja a vételt.

Dmitrij Baranov, a Finam elemzője az Opel-részvények megvételének előnyeiről beszélt.
„Először is, ez jó befektetés. Az eladó részvénycsomagért kért árat megfelelőnek nevezhetem. És egy másik fontos mozzanat: később, majd ha a társaság tevékenysége a válság után normalizálódik, a részvényeket el lehet adni. A részvények ára közben megnövekszik. Harmadszor, ez a szerződés a Szberbank nemzetközi hírnevét szilárdítja olyan értelemben, hogy a bank azon világhírű hitelintézmények sorába emelkedik, amelyek ipari aktívákkal rendelkeznek. Végeredményben ez a Szberbank tőkésítésének fokozását szolgálja.”

Nyizsnyij Novgorod megye kormányzója kijelentette, hogy az alku jogi keretekbe öntése huzamos folyamatnak ígérkezik. Legalább is három hónapot igényelhet. A németországi érdekelt felek is többfelé húznak. Így, Guttenberg gazdasági miniszter soha nem pártolta a német autógyártó cég kanadaiaknak való eladását, azonban ezt a megoldást a regionális hatóságok és az Opel szakszervezte támogatja.
Egyelőre a Szberbank és a Magna a legesélyesebb vevő, ami azonban nem zárja ki azt, hogy vetélytársai kedvezőbb feltételeket ajánlhatnak az eladó félnek. Azonkívül a konkurencia kiéleződése révén az alku ára is növekszik.