Pojéhali ! (Indulás) – mondta Jurij Gagarin a start pillanatában. Ez a legendás mondat közismert. Az már kevésbé ,hogy ezt követően  a pilóta szigorúan, katona módra jelentette a repülésirányító  központnak, hogy érzi a megterhelést, a vibrációt,és  mindezt jól viseli. Aztán megváltozik az űrhajós hangja, érezhető az öröm, a lelkesedés. A hajtóművek zaját túlkiabálva fiatal és vidám hangon közli, hogy látja a Földet, a havat, az erdőket. Mindez a repülés első, legveszélyesebb pillanataiban történik. De Gagarin nem fél, sőt lelkesedik.

Egész Oroszország ünnepel Gagarin űrrepülésének évfordulóján: az óvodákban és az iskolákban külön foglalkozásokat rendeznek, ünnepi koncertek lesznek, Dmitrij Medvegyev elnök kitüntetéseket ad át az orosz űrprogramban résztvevő külföldi űrhajósoknak - köztük Farkas Bertalannak -, és a napot ötven lövésből álló díszsortűz tárja majd.

Az űrhajózás napját annak emlékére tartják, hogy Jurij Gagarin, a Vosztok-1 űrhajóval 1961. április 12-én, Bajkonurból indulva kilépett a világűrbe, majd 108 perc múlva visszatért a Földre. Az első ember űrbe lépésével, az űrkutatás terén a Szovjetunió jóval megelőzte az Egyesült Államokat.

Fotó: RIAN

77 évvel ezelőtt, 1934. március 9-én született Jurij Gagarin. Az idén emlékezünk meg történelmi útjának félévszázados évfordulójáról.

Egyszerű paraszti családból származott. Gyermekként átélte a háborút, a megszállást. Számos nehézség és nélkülözés jutott ki neki. Jól tanult, de a családjának szüksége volt segítségére. Szakmunkásképző intézetbe jelentkezik és öntőmunkási szakmát tanul. De párhuzamosan esti iskolába is jár. Ezt követi az ipari technikum, a repülőklub, majd a katonai pilóták iskolája és a katonai szolgálat.Aztán beválasztják az űrhajósok csoportjába.

Gagarinnak számos tulajdonsága valóban bámultra méltó. Kitűnik ez akkor, amikor az őt ismerő emberek visszaemlékezéseit olvassuk, ha hallgatjuk a hangját, megnézzük a videófelvételeket. Méltóság, energia, bátorság, egyszerűség, rokonszenves mosoly jellemezte. Folyamatosan dolgozott, egyebek között nagyon figyelt fizikai formája,erőnléte fenntartására. Lehet, hogy mindezeket a tulajdonságokat örökölte, az Istentől kapta, vagy maga fejlesztette ki, de az is lehet, hogy mindegyik megállapítás igaz.

A fényképek sokaságában van egy nem tipikus. Itt nem mosolyog. A fotó valószínűleg a repülés befejeztével készült. A szkafandert már levetette, a pilótaruha mellén ki van kapcsolva. Arca nyugodt, fáradt, magába tekintő.

Meglehet, hogy amikor a felvétel készült, a világ első űrhajósa éppen azokat a képeket látta maga előtt, amelyeket nem sokkal korábban a világűrből pillanthatott meg. Lehet, hogy felvillant előtte saját, ma is rejtélyes  halála, ami hét évvel később, 34 éves korában  következett be. A választ már soha nem tudjuk meg.

Perm közelében, abban a faluban, amelynek határában Gagarin földet ért, április 12-én, kedden szobrot állítanak Zvjozdocskának (Csillagocskának), aki az űrhajós előtt utolsó „berepülő kutyaként” próbálta ki a Vosztok űrhajót. A helyen 1986 óta obeliszk áll, ez egészül most ki a kiskutya szobrával. Ezen a napon a Kedr (cirbolyafenyő) elnevezésű kis távközlési műhold - ez volt a hívóneve Gagarinnak is - elkezdi sugározni a világűrből az első űrrepülés idején készült hangfelvételeket, a Föld fotóit és 15 nyelven üdvözleteket.

Ugyancsak az évforduló alkalmából múlt héten közzétették, hogy 43 kutyával kísérleteztek. Alekszej Leonov űrhajós - aki 1965-ben elsőként lépett ki a nyílt világűrbe - egy rendezvényen elmondta: nem kevés baj volt az ebekkel. A legtöbb problémát a lekötöttséghez való hozzászoktatás okozta. A jelek szerint ezt az ebek nem szerették, mert ez egyik kísérletnél a két „űrhajós” egyike egyszerűen elszaladt a legutolsó pillanatban, és helyette egy keveréket kellett befogni. A kísérlet sikeresen lezajlott, de a Csernuska nevű gyakorlatlan kutya visszaérkezése után sokkal jobban érezte magát, mint párja, a képzett Zvjozdocska, olyannyira, hogy boldogan el is szaladt, és hatalmas létszámú katonaság kereste a sztyeppén, míg végre megtalálták.

1961: A Vosztok-1 fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin 1 óra 48 perc alatt megkerülte a Földet.

Szentpéterváron A magasság orvostana címmel kiállítás nyílik, amelyen számos érdekes tárgy tekinthető meg az űrhajósok kezdeti élelmiszer-ellátmányától az életfenntartó berendezésekig és eddig soha be nem mutatott fényképekig. Az Oroszországi Föderáció Levéltárainak honlapján a Gagarin útja című projekt keretében több mint 100 dokumentumot és 187 fotót tanulmányozhat a nagyközönség.

Korabeli lap Gagarinnal (Horváth András archivum)

Pedig 1957. október 4. és 1961 áprilisa között már nem kevesebb, mint 60 mesterséges holdat készítettek. Voltak köztük kicsik és nagyok, tudományos, katonai és gyakorlati célúak. De mi, akik még jól emlékszünk a fél évszázaddal ezelőtti hangulatra, tudjuk, hogy az emberek általában nem sokat törődtek az utas nélkül a fejük felett áthaladó, többnyire szabad szemmel nem is látható műholdakkal.

A rádiókban beolvasták a szűkszavú közleményeket, az újságok időnként írtak az újabb "fellövésekről", de nem lehetett senkitől megkérdezni, hogy milyen is az az "égi világ", ahonnan letekintettek ránk, Földhöz kötött emberekre. Gagarintól már meg lehetett kérdezni, Gagarin kézzelfogható tanúként jelképezte a világűrbe lépő embert. Bár soha nem mondott semmi igazán meglepőt, mégis hitelessé vált azáltal, hogy ő tényleg a saját tapasztalatairól beszélt. S ezt a benyomást nagy mértékben megerősítette, hogy útját hamarosan újabb szovjet és amerikai űrhajósok követték. Az űrhajózás korszaka visszavonhatatlanul megkezdődött, és tulajdonképpen nagyobb szünetek nélkül folytatódik azóta is.

A Roszkoszmosz három kötetnyi dokumentumot adott ki a titkosítás alól most felszabadított iratokból. „Örökre első” címmel megjelent egy kötet, amelyben Gagarinra közeli hozzátartozói és barátai emlékeznek, és a kerek évforduló alkalmából adták ki az Űrkutatási Enciklopédia második kötetét. Az évfordulóra bélyegeket és nemesfémből készült emlékérmeket adnak ki. A korszakos esemény évfordulóját világszerte megünneplik emlékművek állításával és kiállításokkal, egyebek között az ENSZ-ben, az Európai Unió és a NATO székhelyén.

Forrás: www.honvedelem.hu